Egyéb kategória

ISMÉT MEGRENDEZTÉK A HAJDÚDOROGI APÁK CSALÁDI NAPJÁT

“Boldog az a nép, amely tud ünnepelni, és arcod fényében járhat Uram.” (Zsolt 88,16) Az Isten hűségéről szóló zsoltárrészlet volt a mottója a Hajdúdorogi Apák egyesületének idei családi napjának. A szervezők mindannyian örömmel értesültek az enyhítésekről, így minden járványügyi előírást figyelembe véve 2021-ben is megrendezhették immár harmadik alkalommal a találkozást, a közösen együtt töltött időt biztosító közösségi alkalmat. Ezzel már valóban hagyománnyá nemesedett ez a kezdeményezés. Kaskötő Jánosné hitoktató beszámolója.

Tóth Lóránt diakónus atya – a családi nap főszervezője –  nemcsak a teljes családjukkal érkezőkre gondolt, hanem azokra is, akik a családjuktól távolabb élnek, mégis a hajdúdorogi görögkatolikussághoz tartoznak: a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat hajdúdorogi intézményében, az Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Szociális Központban lakók is kilátogattak a rendezvényre, s itt megmutatták a résztvevőknek az intézmény falain belül készített munkáikat. Lóri atya kezdeményezése elismerést érdemlően volt korszakalkotó, az idősek együtt-ünneplése az egyházközséggel valóban egy olyan gondolat, melyre a későbbiekben is feltétlenül figyelnünk kell más egyházközségi alkalmakkor is.

A rendezvény Szent Liturgiával kezdődött. A szertartás abból a szempontból is különlegesnek számított, hogy ez alkalommal az édesapák együtt ministráltak gyermekeikkel.

Dalanics Zoltán parókus atya az evangéliumi szakaszhoz kapcsolódva kiemelte: bár mindenki számára meghökkentő volt, hogy Jézus egy bűnöst, egy vámszedőt választ tanítványai közé, de ezzel a tettével Jézus nemcsak Mátét emelte apostolai sorába, hanem megmutatta számunkra, hogy Ő mindenkihez jött, Számára más fontos egy emberben, mint amit mi gondolunk, Ő másképp, előítéletek nélkül néz az emberre. Számunkra sokszor nem is fontos, hogy a másik milyen, beskatulyázva alkotunk róla egy képet.

Jézus ettől szabadít meg irgalmával, igazi szabadságot ajándékoz nekünk, Örömhíre mindannyiunknak szól. Ha valaki közeledik Istenhez, azon nem megbotránkozni kell, hanem örülni, hiszen nem tarthatjuk különbnek magunkat senkinél, nem lehet kifogás, hogy nem járunk templomba, mert „kik vannak ott?” Az apostoli szakaszban hallott első mondat a válasz erre: „Akiket Isten Lelke vezérel, azok az Isten fiai.” (Róm 8,14) A templom az a hely, ahol az embernek ehhez van lehetőség erőt merítenie. Egy jó templomi közösség segít ennek a lelkületnek a megélésében. Egy ilyen családi nap a közösségi élményt, az összetartozást erősíti bennünk, hogy ne csak külsőleg legyünk Isten gyermekei, Isten tanúi, hanem olyan emberként, akiket Isten Lelke vezérel.

A Szent Liturgia végeztével kezdetét vette a gyerekek számára is fontos állomáshelyekkel rendelkező programsorozat. Egy hatalmas ugrólóvár és egy trambulin biztosította a kisebbek számára a gondtalan szórakozást, közben ügyes kezek várták a henna-festések, csillámtetoválások kicsiny gazdáit, lufiremekműveket hajtogatott mindenféle alakban, színben és méretben Chili Bohóc, valamint templomtorony túrán is részt vehettek a bátrabb érdeklődők.

A nagyobbakat katonai bemutató várta, a legmerészebbek viszont megcsillogtathatták tudásukat az Európa Bajnokság szellemében egy apa-fia focimeccsen. A házaspárokat akár kettesben, akár egyedül lelki sarok várta, melynek kísérője Verdes Miklós atya volt. A bográcsban eközben készült a gulyás, valamint gasztronómiai különlegesség is várta a jelenlévőket: Dr. Czifra Károly ügyvéd úr egy valódi jászsági birkapörköltet varázsolt az ebédelni vágyók asztalára. Az asztalokat ellepték a sütemények is.

Ebéd után tombolasorsoláson izgulhattak a résztvevők, rengeteg felajánlás érkezett, sok szép ajándék talált gazdára, ami nagy örömet szerzett kicsiknek-nagyoknak egyaránt. Eközben beállt a bejárat elé a városnéző kisvonat és lovaskocsi is. Zsúfolásig megteltek a járművek, amik a nagy érdeklődésre való tekintettel többször is fordultak, és sokáig rendelkezésre álltak. Az éppen leszálló gyerekeket dinnye (valamint egyéb gyümölcsök) és jégkrém várta.

A nap végén jóízűen elfáradva szedelődzködtek az asztaltársaságok, egy közös ima erejéig elcsendesedve, hálát adva ezért a tartalmas, szép napért. A Jóisten kegyelméből a kezdetektől ránk áradó éltető napsütés a hívek távozásával egyre inkább alábbhagyott, és az esőfelhők már nem találhattak senkit sem a Szent Bazil Általános Iskola udvarán, csak az árnyékot adó hatalmas fák súgták meg nekik, hogy itt egy elmesélhetetlenül jó hangulatú családi nap zajlott.

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük